A kérdésekre adott válaszok szubjektívek, mivel az én tapasztalataimra és ismereteimre épülnek (nincs minden válasz befejezve, ahogy az időm engedi, folytatom őket).

--*--

Ön melyik könyvet ajánlja (melyik a legjobb könyv), amelyikből meglehet tanulni a forgatókönyvírást?

A legjobb, ha sok forgatókönyvet olvasunk, plusz megnézzük a filmet is. Ezekből lehet a legtöbbet tanulni. A legtöbb forgatókönyvíró könyvvel az a bajom, hogy irtó sok bennük a blabla meg a filling (töltelék) . A vaskosságuk miatt, azt hinné az ember, hogy valami nagyon gazdag tartalmú, okosságokban bővelkedő könyvre tesz szert. Pedig a legtöbb könyv lényege, kis jóindulattal, kb. 20-40 oldalban bőven összefoglalható. Persze érthető a dolog, egy negyven-ötven oldalas könyv komolytalannak tűnhet és nem lehetne jó pénzért árulni. Ezért érdemes, minél több könyvet elolvasni, internetes forrásokon keresgélni, mert mindig találunk bennük valami újat, ami gyarapítja a tudásunkat. Én folyamatosan olvasok ilyen (forgatókönyvírás, filmgyártás, regényírás, stb.) könyveket. Szerintem a legfontosabb: a történet. Azaz a jó sztori kitalálása és annak a profi felépítése, megszerkesztése. Ezen áll vagy bukik az egész forgatókönyv. Én indulásként két könyvet ajánlok (miután át lett bogarászva a PannonScript gyorstalpaló) . Magyarul: Robert Brook: Regényírás lépésről-lépésre című könyvét, ami szerintem nagyon jól, röviden, mindenféle blabla nélkül, csak a lényegre koncentrálva magyarázza el, hogy kell egy jó sztorit megszerkeszteni. Kiváló forgatókönyvíráshoz is. A másik, egy angol nyelvű könyv, két sikeres regényíró tollából: J. Thorn és Zach Bohannon: Three Story Method. Utána jöhet a többi is :)

Amerikába, a nagy Hollywoodi filmstúdiókhoz szeretném elküldeni a forgatókönyvemet, hogy ott készítsenek filmet belőle.

Hogy ez megvalósulhasson, ahhoz három feltételnek kell teljesülnie. Először, a sztorinak vagy a kész forgatókönyvnek nagyon jónak kell lennie, a forgatókönyvírónak közel anyanyelvi szinten kell angolul beszélnie, és Los Angelesben vagy annak nagyon szűk vonzáskörzetében kell élnie. Ha a fent említett három feltétel közül legalább egy nem teljesül, akkor (szerintem) teljesen esélytelen a dolog. Nem egy biztató válasz, tudom, de sajnos ez az igazság. Nagyon sokan azt gondolják, vagy inkább azt hiszik, egy forgatókönyvíró bárhol élhet, alkothat a világban, ez nem befolyásolhatja a karrierjét, de az igazság az, hogy ez nem egészen így van. Egy író, az igen, az élhet bárhol, de egy forgatókönyvírónál más a helyzet. De most térjünk vissza a nagy Hollywoodi stúdiók árnyékába. Igyekszem röviden leírni, hogy miért van ez így: forgatókönyvet nagy Hollywoodi stúdiókba csak neves ügynök (szinte mindegyik székhelye Los Angelesben van) vagy sztár vihet be, aki velük komoly munkakapcsolatban áll. Kéretlen anyagokat nem fogadnak. (gondolj bele, évente(!) nagyjából 50 ezer (angol nyelvű) forgatókönyvet regisztrál a WGA) Lefordított forgatókönyvet nem vesz át az ügynökség, így eleve el sem jut a stúdiókig. Ha mégis átjutna a szűrőjükön, akkor behív az ügynök, hogy tárgyaljatok. Már itt, az első eset, ami személyes találkozást kíván. Ugyanis az ügynök később jutalékot kap majd a forgatókönyvírótól, ha sikerül valamelyik stúdiónak, producernek elpasszolnia a forgatókönyvet. Ha a stúdió átveszi a forgatókönyvet, akkor jön a tárgyalás velük, ami hetekig is elhúzódhat. Oda kell az ügynök, egy filmiparra szakosodott ügyvéd és a szerző jelenléte. Ha sikerült megegyezni, akkor pár hét elteltével (szerződésfüggő) vissza adják a szerzőnek a forgatókönyvet, a változtatási megjegyzésekkel ellátva. A szerző kap pár hetet, általában kettőt, hogy átírja a forgatókönyvet az észrevételek alapján. Ezután visszaküldi a stúdióba a producernek. Ez után nagyon gyakori, hogy többször behívják a szerzőt személyes konzultációra, milyen további változtatásokat kérnek még a forgatókönyvbe. Ez hosszú hónapokat (akár éveket) is igénybe vehet. Teljesen kiszámíthatatlan időpontokban jelentkeznek és hívnak, és akkor bizony ott kell lenni személyesen, mert ez része a szerződésnek. Van úgy, hogy valamelyik sztárnak épp akkor van ideje, hogy elmondja, ő milyen változtatásokat kér. Amikor a "gyár" átveszi a forgatókönyvet, dolgozni kezdenek rajta. Nagyon sok területen, a marketingesektől kezdve egészen a filmes szakemberekig. Tologatják ide-oda a dokumentumot, mindig akadnak megválaszolatlan kérdések. Tehát a szerzőnek folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Szinte mindig átíratják a forgatókönyvet más szerzőkkel is, és sokszor visszadobják az eredeti alkotójának is simításokra. Tehát, elég komplex és kacifántos egy munkamenet. Az anyanyelvi angol azért fontos, mert ott, mindig élőben kell remekelni. Elmondja ez vagy az, mi a baja, és a szerzőnek ezt a helyszínen le kell tudnia reagálni, ötletekkel, javaslatokkal elő rukkolnia, stb. Ezt most nem részletezném. De természetesen, szabad a pálya, lehet próbálkozni, mert bármi megtörténhet. Nemrég szembejött velem egy könyv (angol), aminek valami hasonló volt a címe: hogy adjuk el a forgatókönyvet Hollywoodnak, ha nem élünk ott. Nem olvastam, lehet, hogy tud valami okosságot?


Angolra fordított forgatókönyv .

Ez egy nagyon veszélyes mezsgye. Sokan legyintenek, amikor erre felhívom a figyelmüket. A lefordított forgatókönyv nem ugyan olyan (még ha hibátlan is a fordítás) , mint egy született angol nyelvű szerző forgatókönyve. A fordítás nem mindig adja vissza azt a hangulatot, azt az érzést, amit a szerző ki akart vele fejezni. Egy angol azt máshogy írná le, más szavakat használna. Eleve, a téma megközelítése más. Egy forgatókönyvet magyarul megírni is nagy kihívás, nem hogy angolul. Az angol anyanyelvű szerző is hónapokig, tán évekig gyúrja a forgatókönyvet, mire úgy érzi, minden mondat, minden szó a helyén van. Megvan a történet és a dialógusok folyása. És még ezek után is, szinte kivétel nélkül az összes forgatókönyvet darabjaira szaggatják a stúdiók. Száz sebet ütnek rajta, hogy mi az ami nem jó, ami javításra szorul, míg végül gyártásba kerül. Függetlenül ettől, ez ne tartson vissza téged, mivel én is írok angol nyelven szinopszist és forgatókönyveket, csak ezzel jó tisztában lenni.


Melyek a leggyakoribb hibák forgatókönyvírásnál?

A választ három témára bontva adom meg. Történet, cselekményleírás és dialógusok. A helyesírási és formázási hiba elég ritka, mivel a legtöbb forgatókönyvíró szoftver ebben a segítségünkre van. Most a tartalmi hibákra koncentrálunk.

Történet.
• A leggyakoribb hiba, hogy nincs is történet vagy nagyon gyenge a sztori. Szerintem a sikeres forgatókönyv alapja a jól kitalált sztori és egy profin kidolgozott outline. Számomra teljesen érthetetlen, amikor olyat hallok, hogy valaki outline nélkül áll neki filmet írni. Persze lehet, miért is ne lehetne, csak hát, az olyan is lesz. Gyakori hiba, hogy a sztori elindul, de nem vezet sehova. Kesze-kusza, nincs iránya. A történet mesélésnek vannak szabályai. Van eleje, közepe és vége. Minden történet lényege: valakivel történik valami és ennek lesz egy végkifejlete. A legjobb módszer egy történet leellenőrzéséhez a Pixar módszer. (meg fontos könyveket olvasni a témáról, azaz a történetmesélésről és a sztoriszerkesztésről)

• A forgatókönyvet szerkesztjük, nem írjuk. A regényt és a novellát írjuk, a forgatókönyvet szerkesztjük! Rendkívül fontos, hogy egy jól megszerkesztett outline legyen, ami mentén kifejlesztjük a forgatókönyvet.




Dialógus
• Túl sok a dialógus. Ez gyakori hiba. A film vizuális alkotás, nem színdarab vagy rádiójáték, tehát inkább a képi történetmesélés dominál a dialógusok felett. A sorozatok több dialógust bírnak el.

• A dialógusokban magáról a sztoriról beszélgetnek. Ez egy rendkívül gyakori hiba. Nem, nem a történetről beszélgetnek a szereplők, hanem (mivel) abban élnek! Például, ha két bűnöző megy az autóval, hogy lelőjenek valakit, akkor nem arról beszélgetnek, hogy oda mennek és lelövik azt a csótányt, hanem például arról, hogy az egyikük gyerekkorában a faterja puskájával lelőtte a szomszéd kutyáját, mert az állandóan a tökét nyalogatta. A dialógusoknak élnie kell. Ahogy, valóban beszélnének egymással az emberek. Ezt nagyon nehéz jól megírni. Nagyon nehéz jó dialógusokat írni. Mert minden dialógus mögött van valami, ami a szereplőről szól, vagy ami viszi előre a történetet. (például a fenti kis szösszenetből leszűrhető, hogy a delikvensünk nem igazán rajong a kutyákért, ez később a sztoriban, egy adott jelenetben meg is mutatkozhat)

• Megmagyarázza. Ezt néhány szakember expoziciónak nevezi. Ez azt jelenti, hogy a szereplők a dialógusokban megmagyarázzák, hogy mi miért történik a filmben. Ezzel a szerző valójában a nézőknek akar infókat adni, hogy megértsék a történetet. Lehet az expozició eszközével élni, ha arra szükség van, de nagyon csínján kell bánni vele. A profik azt mondják, ha van rá lehetőség, hogy elkerüld, akkor inkább kerüld el. Lehet, nem is kell a sztoriba, vagy inkább érdemes átgondolni a sztorit (outline-t), mert lehet ott hibádzik valami. Ha mégis, akkor nagyon ügyesen kell belecsempészni a dialógusba.