Forgatókönyvírás (tartalom frissítve 2021/06/24)

A forgatókönyvről.


A honlap az ún. standard "műfajifilm/közönségfilm" típusú forgatókönyvírás mutatja be. Bízom benne, hogy könnyen érthető, és ami a legfontosabb, hogy használható támasza lesz az alkotóknak.
Ha írásaidat kimondottan a nyugati piacra szánod (mert ilyen álmokat dédelgetsz), akkor a szabályok betartása kötelező, de ha nem, akkor az itt leírtak legyenek mankók, nem kell görcsösen ragaszkodni hozzájuk!

A jó forgatókönyvíró.

Ahhoz, hogy valaki “sikeres” forgatókönyvíró legyen, azaz jó forgatókönyveket tudjon írni, két dolog szükségeltetik: az egyik a tehetség, a másik a szakmai tudás. A tehetség önmagában semmit sem ér, ha nincs mögötte megfelelő szakmai tudás. A forgatókönyvírás nem nélkülözheti a szakmai ismereteket, mert ennek hiányában a forgatókönyv nem fog megfelelni azoknak az elvárásoknak, ami alapján abból filmet lehetne készíteni. Ezt a szakmai tudást megszerezhetjük filmiskolákban vagy önképzéssel is. Ez a honlap egy rövid összefoglalása a forgatókönyvírásnak. Nagyon fontosnak tartom, hogy aki komolyan szeretne foglalkozni a forgatókönyvírással, az elmélyedjen a forgatókönyvírás és a filmszakma tanulmányozásában. Aki átlátja a filmkészítés menetét, belelát és ismeri a filmkészítő-alkotó szakemberek munkáját, sokkal professzionálisabb forgatókönyvet fog tudni készíteni. A film kollektív alkotás, több alkotó szakember közös munkája révén születik meg.

A forgatókönyv.


A forgatókönyv a film fundamentuma. A forgatókönyv tartalmazza a történet jeleneteit időrendi sorrendben (abban a sorrendben, ahogy a kész filmben majd látni fogjuk). Leírja a történet helyét és idejét, a cselekményt, megjeleníti a szereplőket, tartalmazza a dialógusokat, utalást tesz a képkivágásra, az átmenetekre, stb.
A filmet a forgatókönyv alapján készítik el.
Az első verzió, melyet a szerző megír a First Draft.
Ezt követően a rendező és/vagy a producer, illetve a színészek javaslatára, többször átdolgozzák, javítják, míg végül elnyeri végső alakját. Ez a Final Draft (az USA-ban ezt úgy jelzik, hogy a különböző draft-okat más színű papírra nyomtatják, így minden szakember, aki közreműködik a film készítésében látja, hogy a forgatókönyv javítása épp melyik stádiumban tart). Ma már egyre ritkábban nyomtatják ki a draftokat, mivel főleg elektronikus eszközökön dolgoznak az alkotók.
Alakításra mindenképp szükség van, hiszen az író fantáziája sokkal szabadabban szárnyal, mint ahogy azt a film költségvetése megengedi. Mind emellett rengeteg egyéb más is befolyásolhatja a művet. A színészek, a helyszínek, a technika,stb.
Forgatókönyvíráshoz film szemléletűnek kell lenni. Már az első olvasatkor elvérzik az alkotásunk, ha a szakértő szem látja, az írónak fogalma sincs a filmkészítés menetéről. A forgatókönyvírásnál a filmet magunk elé kell képzelni, mint ha egy moziban néznénk. Amit a képzeletbeli vásznon láttunk, azt kell a formai szabályok betartásával leírni. Lényegre törően kell kifejezni magunkat: mit fogok látni a képen, és mit fogok hallani közben.
Olvassunk forgatókönyveket és elemezgessük azt!
Nézzük meg a filmet, ezután olvassuk el a forgatókönyvét, aztán nézzük meg újra a filmet. Nagyon sokat lehet tanulni belőle.


Fontos tudni.

A forgatókönyv egy oldala a filmben egy percnek felel meg.
Egy átlagos mozi film általában két órás, azaz kb. 120 perces, tehát a forgatókönyv is kb. 120 oldalas. A terjedelem általában 110 oldal és 125 oldal között mozog. A humoros történetek, komédiák és vígjátékok általában rövidebbek, a drámai és történelmi filmek hosszabbak. A filmsorozatok epizódjainak a hossza általában 40-60 perc.
Egy oldalt úgy kell megírni, hogy az abban leírtak a filmben egy percig tartsanak (természetesen senki sem vekker, de kis ráérzéssel, gyakorlással ez elsajátítható. Lényegében kb. kell ennyi ideig tartani).
Tehát nem jellemezhetjük Béla bácsi bozontos kutyáját fél oldalon át, mivel a filmen rögtön látjuk, hogy ez egy nagyon bozontos kutya.
A forgatókönyvírónak a látvánnyal és a hangokkal kell a filmet megteremtenie, a történetet elmesélnie. Amit leírunk, az fog a filmen megjelenni, azt látjuk, azt fogjuk hallani, az kelt bennünk érzéseket.

A kész forgatókönyvből sokszor képes forgatókönyvet készítenek. Ez nagyon hasonlít a képregényhez. A grafikus a rendező instruálásával lerajzolja a jeleneteket. Egy jelenetet akár több rajzzal is. Itt már nagyjából látni, hogy a néző mit fog látni a képen. Ezt egészíti ki a technikai fogatókönyv, melyet már a filmrendező és közvetlen munkatársai készítenek el. Itt a filmet jeleneteire bontják, és leírnak minden fontos technikai adatott, ami az adott jelenet leforgatásához szükséges. A technikát, a kameraállásokat, a fényeket, a hangokat, a kosztümöket, a díszletet, a szereplőket, stb. stb. Ez alapján készítik el a film költségvetését, és ez alapján történik a tényleges forgatás is.


A forgatókönyv elemei



A szereplők, karakterek

A történet illetve az ebből készülő forgatókönyv karaktereit öt nagy csoportba oszthatjuk:
- a hős ( protagonist)
- az ellenfél (antagonist)
- a hős segítői (Ally), a hős szerelme ( ha van)
- az ellenfél segítői
- mellékszereplők

A történet bármelyik szereplője lehet ember, állat, humanoid, gép vagy bármilyen karakter.
A történet főszereplője a hős (protagonist) aki általában pozitív karakter, igen ritka, hogy negatív.
A film története lényegében a hős küzdelmének története.
Egy történet szereplői azáltal válnak szimpatikussá vagy ellenszenvessé a nézők számára, ahogy őket a filmünkben ábrázoljuk. Törekedni kell arra, hogy minden karakter bírjon valamilyen jellegzetességgel, jellem vonással.
Ha van rá mód, ne használjunk túl sok karaktert. A sok karakter szerepeltetése bonyolítja a történetet, és nem jut elegendő idő a főbb karakterek megmutatására.
Minden szereplőről érdemes egy karakterrajzot készíteni. Nincs két hasonló ember. Annál színesebb, annál élvezetesebb a film, minél több jellegzetes karaktert gyűjtünk össze. Sok író ismerőseiről, neves színészekről, azaz létező személyekről mintázza a szereplőit. Ez már csak azért is jó, mert általában egy ilyen karakter magán viseli személyiségének minden jellegzetes vonását. Érdemes az embereket ilyen szemmel tanulmányozni.
A szereplők neve is sokat elárul viselőjéről. ezért igyekezzünk olyan nevet választani, ami illik a szereplőnkhöz.

A karakter profilja
(természetesen csak azt vesszük figyelembe ami a forgatókönyvünk számára fontos)

A neve:
a neme: ( főszereplő nem csak ember, hanem állat, gép stb. lehet)
kora:
magassága:
a súlya:
testalkata:
arctípusa:
szeme színe:
haja:
vallása:
öltözködési stílusa:
attribútumai: (például a kardja, a kalapja, a pipája, a papagája stb.)
a beszéd stílusa:
általános magatartása:
eddigi előélete:
rossz szokásai (habitusa):
pozitív tulajdonságai:
negatív tulajdonságai, gyengeségei:
hobbija:
motivációja:

egy példa: Indiana Jones
A neve: Indiana Jones
a neme: férfi
kora: kb. 40 éves
magassága: 180 cm körül
a súlya: kb. 90 kg
testalkata: erős, edzett, atletikus
arctípusa: európai
szeme színe: barna
haja: barna, rövidre vágott
öltözködési stílusa: vászon nadrág,öv, pasztell sárga ing, barna kopott bőrkabát.
attribútumai: kalap, lasszó
a beszéd stílusa: egyszerű
általános magatartása: tartózkodó, kissé szégyellős, könnyen zavarba hozható, intelligens
eddigi előélete: archeológiát tanít egy egyetemen, régész professzor
pozitív tulajdonságai: bátor, vakmerő, hős típus
negatív tulajdonságai,gyengeségei: általában fél az állatoktól, főleg a kígyóktól, ügyetlen a párkapcsolatokban.
motivációja: a múzeumnak értékes leletek megszerzése

A helyszínek

A forgatókönyv nem ad módot a helyszínek részletes leírására. Részletek kidolgozására csak akkor szánjunk időt, ha valami rendkívül egyedi dolgot kívánunk megmutatni. Általában csak rövid utalásokkal jelezzük a történet helyszínét, a helyszín jellegét pedig szintén csak jelzőkkel.

KÜLSŐ. MARSBOLYGÓ - NAPPAL
A horizontig minden vörös fényben úszik, az égen sárga fátyolszerű felhők. Körülöttünk perzselő vörös homok, elszórva kisebb nagyobb sziklatörmelék. Hőség. A két űrhajós fehér ruhája szinte izzik a lemenő nap fényében.

BELSŐ. ÉVA SZOBÁJA - NAPPAL
Tipikus tinédzser szoba, nagy rumli, íróasztal, számítógép, poszterek a falon, ruhák az ágyon.

Az akció

Az akció a történet cselekményi része. Itt írjuk le, a néző az adott jelenetben mit fog látni.
Kezdő filmesek és forgatókönyvírók gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a filmet nem képzelik másként, mint végtelen dialógusok sorát. A film vizuális alkotás, tehát a képnek jelentős, ha nem nagyobb szerepe van, mint a dialógusnak. A történet megkomponálásánál ezt figyelembe kell vennünk. Egy adott képsor a történetről sokszor többet mond el, mint a végtelenül hosszú dialógus. Ahogy az egyik fő szabály is mondja: mutasd, ne mesélj! Igyekeznünk kell gondolatainkat tömören, de lehetőleg nagyon lényegre törően kifejezni, mivel a forgatókönyv, már csak technikai jellegénél is fogva nem tűri a regényszerű elemző leírásokat. Tehát érthetően és egyértelműen kell megfogalmazni, a képen mit szeretnénk, azaz mit fogunk majd látni.

A dialógus

A forgatókönyv másik legfontosabb eleme a dialógus, azaz a beszéd/párbeszéd
A filmben a képnek és a hangnak megfelelő arányban kell szerepelnie. Amit a kép megmutat, arról ne beszélj, mert azt a néző úgyis látja. A szövegnek csak annyinak kell lennie, amennyit a történet megkíván. A túl sok dialógust tartalmazó film unalmassá és fárasztóvá válik (a filmgyártók tapasztalatai alapján). Sokszor a kép rengeteget elmond a történetből.
A filmszerű dialógus messze különbözik az emberek hagyományos hétköznapi beszédétől. A filmben a mondatok átgondoltak, és pontosan fejezik ki azt, amit el akarnak mondani vele. Ez a való életben nem így van. A hétköznapi beszéd sokszor nyelvtanilag helytelen, logikátlan, sok benne az akadás, az idő zavar stb.
Tehetünk egy próbát. Beszélgessünk egy ismerősünkkel és a tudta nélkül rögzítsük a párbeszédet, majd hallgassuk vissza (azért a tudta nélkül, mert tapasztalat, hogy ha az ember tudja hogy filmezik vagy rögzítik a hangját, egész másképp beszél). Ha visszahallgatjuk a szöveget, vesszük észre a rengeteg hibát. Ez a napi életben természetesen nem jelent gondot, hiszen senkitől sem várható el egy tökéletesen pontos beszéd, a film viszont nem tűri az ilyet.
A filmben minden mondatnak súlya van. A dialógus nem lehet öncélú, nem beszéltethetjük a karaktereket csak azért, hogy teljen az idő.
A dialógusnak tükröznie kell a karakter jellemvonásait. Fontos kifejező eszköze tulajdonságának (agresszív, bátortalan, intelligens, buta, okoskodó, ügyetlen, humoros stb.). Egy karaktert nem csak a megjelenése, a beszéde is jellemez. Ha minden karakterről az előzőekben leírt jellemrajzot készítettünk, akkor könnyebb lesz dialógusainak megformálása. Ennek hiányában viszont a karakter kiismerhetetlen, jellegtelen lesz, nem ragadja meg a néző figyelmét. Azok a filmek, melyek főleg a szereplők játékára építenek, szinte nem is nélkülözhetik a karakterek pontos definiálását.

Történet szerkesztés és struktúra


A történet

A jó forgatókönyv alapja a jó történet. Történethez sokféleképp hozzájuthatunk. Egy újsághír, egy tévéműsor vagy egy létező film indíthat el bennünk új gondolatokat. Esetleg a barátainktól hallunk érdekeset, de akár brainstroming-os megoldással is kitalálhatunk valamit. Vannak olyan szerencsések, akiknek pillanatok alatt rendkívül jó ötletek pattannak ki a fejükből. Hogy mi számít jó történetnek, azt nagyon nehéz eldönteni. A legfontosabbnak azt tartom, hogy egyedi és eredeti legyen. Ha nincs benne valami különleges, valami más mint az eddig megszokott, akkor nehéz lesz olyat alkotni, amire sokáig emlékeznek.

Sok embert hallottunk már történetet mesélni. Vannak akik kiválóan mesélnek, akár egy emlékezetes túráról vagy egy munkahelyi eseményről, és vannak, akiknek ez nem megy. Ezek olyan személyek, akik mesélnek, és lehet hogy valami nagyon érdekeset, de borzasztó unalmasan. Egy történetben tudni kell, melyek a fontos kihangsúlyozandó részek, és melyek nem. Egy történetnek van eleje, közepe és vége. Ezt sajnos sokan elfelejtik. De lehet hogy nem elfelejtik, csak egyszerűen nem érzik, nem tudatosul bennük. A forgatókönyvírónak kiváló mesélőnek kell lennie. Meg kell látnia a történetben a lényeges dolgot, azt amitől a történet érdekessé válik.

Forgatókönyvet írhatunk már létező irodalmi alkotás adaptációjaként, de ezt nem javaslom senkinek.
Ennek több oka van:
- a létező szépirodalmi és egyéb irodalmi alkotásokat szerzői jog védi.
- ilyeneket általában nagyon nehéz filmre vinni, és sokszor inkább negatív, mint pozitív lesz az eredmény.
- átdolgozást általában megrendelésre írnak a forgatókönyvírók, a szerzői jogot a producer vásárolja meg (sokszor vagyonokért)
A jog tulajdonosok nem szívesen engedik meg ismeretlen szerzőknek, hogy át vagy feldolgozzák a művet.

Történelmi, politikai és tudományos témájú forgatókönyv írásánál fontos, hogy az adott témában jártasak legyünk, de a legjobb ha ki kérjük egy szakember véleményét. Az elírás, ha az nem direkt témája a filmnek, nagyon kínos lehet. Ugyan ez vonatkozik a szakszavak használatára is. Attól mert jól hangzik, még nem biztos hogy alkalmas a szövegünkbe.

A történeteket az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:
vígjáték, romantikus, akció, thriller, dráma, háborús, westernfilm, bűnügyi, Sci-fi, fantasy, mese, kaland, sport, musical, lélektani.

Minden történet a hős története. Honnan indult, mi történt vele, és mi a végkifejlet.
A történet alapja a konfliktus. A történetben a hős küzdelmét látjuk. Konfliktus nélkül nincs történet, azaz akkor nincs is miről mesélni.(a konfliktus szót itt tágabb értelemben használjuk)

A történet fő elemei:
A hős
A konfliktus (azaz valami történik, ami megváltoztatja a hős életét)
A küzdelem
A végkifejlet

Jó ha a történet lényegét akár egy mondatban is eltudjuk mondani, mert így megfogalmazzuk a fő cselekményt.
Például:
Egy férfitől elrabolják a családját, és maga veszi fel a harcot a gonoszok ellen.
Egy ügyetlen fiúból a legjobb sportoló lesz.

Ha a történet nagy ívben, rövid gondolatokkal már megfogant bennünk, vessük papírra és lássunk neki a kidolgozásnak.

A plot point

A plot szó eseményt jelent, bár a szakirodalomban nagyon sokféleképp értelmezik.
A plot point egy olyan esemény bekövetkezte, amitől a történet egy jelentős fordulatot tesz.
Ezeket a pontokat a struktúra táblázatban külön kiemeltem!
A történetszerkesztés szempontjából fontos pontok a plot point-ok. Ha nem iktatunk be ilyeneket, akkor a cselekmény egysíkúvá válhat, tehát nem történik olyan benne, ami felkeltené a néző figyelmét. (Olvasd el a Struktúráról szóló részt !) Hogy ezt jobban megérthessük, néhány példával magyarázom:

1./
a család boldogan él
Inciting incident: megölik a feleséget
plot point: a férj a kezébe veszi az ügyet
a férj nyomoz
mid point: kiderül, a feleség nem is halt meg.
a férj nyomoz
plot point: üldözni kezdik a férjet
climax: kiderül az igazság
befejezés.

2./ példa az Armageddon című film
élet az olajfúró tornyon
Inciting Incident meteorit közeledik a föld felé
plot point:, meg kell menteni a világot az olajfúró csapatnak
az űrhajósok kiképzése és az utazás
mid point: az első fúrás és problémák
plot point: a fúró eltörik, a földről beindítják a bombát
climax: a hős felrobbantja a meteoritot és meghal
Befejezés, újra itthon békességben.

3./ példa Titanic című film
a főszereplők élete
Inciting incident: a főhős felszáll a hajóra
plot point: megismeri a lányt
szerelem a lánnyal
mid point: A hajó jéghegynek ütközik
menekülés és küzdelem
plot point: hajó süllyedni kezd
climax: a főhős halála
lány élve marad -kutatóhajó-finálé


A struktúra

A forgatókönyv három fő részből áll. Ezt nevezzük THREE ACT STRUCTURE-nak azaz három felvonásos struktúrának.

A három felvonásos struktúra az alábbi részekre tagolódik:
Three Act structure:
ACT1: Beginning: felépítjük a történet alapjait
ACT2: Middle: kifejtjük a konfliktust
ACT3: End: a konfliktus a tetőpontjára ér, majd a konfliktus feloldódik, megoldódik.

A forgatókönyv struktúrája kisebb elemekből épül fel, melyek mindig egy nagyobb egység részei.
Ezek a legkisebbtől haladva: a beat, scene, sequence, act.
A beat: egy helyszínen belül a legkisebb történés.
Scene: jelenet, egy esemény ami egy helyszínen játszódik egy időben. (beat-ek láncolata)
Sequence: szekvencia, vagy sorozat, jelenetek egy összetartozó csoportja mely a történet egy egységét képezi.

Felvetődhet a kérdés, egy filmben hány szekvencia, azon belül hány jelenet, és azon bélül hány beat-nek kell lennie?

Amikor elkezdtem forgatókönyvírással foglalkozni bennem is felvetődtek ezek a kérdések. Igyekeztem a fellelhető összes szakirodalmat átböngészni (csak angol nyelvű létezett) hogy megtaláljam rá a választ. Viszont azt tapasztaltam, ahány író, ahány"iskola" annyiféle változat létezik. Ezért úgy döntöttem, hogy a tanult és tapasztalt ismeretek birtokában igyekszem egy (számomra) tökéletes struktúrát megalkotni. Felfigyeltem rá, hogy bár a történetszerkesztés dramaturgiájánál a három act-os struktúrát részesítik előnyben, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez valójában inkább négy. A három Act-os struktúra kitalálása Arisztotelész nevéhez fűződik. Ezért még ragaszkodva egy kicsit a hagyományokhoz, én is három act-ra bontom a történetet, de már jelzem, hogy valójában négyre gondolok ( persze ez nem saját találmány, már több helyen olvastam, hogy felvetették a négy act-os szerkesztés létjogosultságát). A plot pointok a megszokott helyen találhatók, viszont további feladat volt a szekvenciák pontos helyének és időtartamának meghatározása, ami igen sok kutatás és elemzés árán született meg.
Az általam kidolgozott struktúra a következő:
A megengedett eltérés +- 3% lehet. (javasolt)

Act1= kb. 30 oldal
Act2a= kb. 30 oldal
Act2b= kb. 30 oldal
Act3= kb. 30 oldal

így a két órás, azaz százhúsz oldalas forgatókönyvet négy 30 oldalas egységre bontottam.

Sequences:
A javasolt szekvenciák száma 12.

Scene.
Nincs meghatározott száma, lényegében a történettől függően bármennyi lehet. Egy átlagos film kb 100-120 jelenet, bár az akció filmek esetében ez jóval több, komédiák esetében kevesebb szokott lenni.

Az alábbi táblázatba összefoglaltam a szekvenciák elhelyezkedését, és átlagos időbeni hosszúságaikat egy 2 órás azaz 120 oldalas forgatókönyvet alapul véve. Természetesen rövidebb vagy hosszabb filmek esetében ezeket arányosan kell csökkenteni vagy növelni.
Meglátásom szerint az alábbi táblázatot akár egy regény megírásánál is kiválóan alkalmazhatjuk, természetesen az oldalszám függvényében történő arányosítással.

Készítettem egy történetszerkesztési táblázatot is. Természetesen nem állíthatom hogy tökéletes, de talán jól jelzi, hogy egy adott szekvencián belül milyen eseményeknek kell megtörténnie. Ezeket az utalásokat felfoghatjuk átvitt értelemben is! További részletek és magyarázatok az ACT1, ACT2a-b és az ACT3 menüpont alatt találhatók.


 screenplay structure template story template three act structure


Minek ezek a szabályok? Megjegyzés:
Ezek természetesen nem kötelező, hanem inkább erősen ajánlott szabályok azok számára, akik a műveiket külföldön kívánjak értékesíteni.
Az "amerikai" típusú forgatókönyv mind amellett, hogy szigorú alaki és formai követelményt is támaszt, ragaszkodik az ún. metódusokhoz. Az amerikai filmben mindennek megvan a „maga ideje” és ritkán nézik jó szemmel az ettől jelentős mértékben eltérő kilengéseket. Mi ennek az oka?
Az amerikai filmgyártás erősen profit orientált. A legtöbb esetben befektetők adják a pénzüket egy-egy film legyártásához és elvárják, hogy az nyereséget termeljen. A producer feladata a film pénzügyi hátterének biztosítása, azaz a befektetők meggyőzése. Ez sok esetben úgy történik, hogy a befektetők (akik hangsúlyozom, ritkán filmes szakemberek!) tudni és látni akarják, mihez adják a pénzüket. És mi az amit látni akarnak? A forgatókönyv! Fontos megjegyezni, hogy a döntésnél nagyobb súllyal bír a film fő szerepeit játszó színészek, azaz a sztár. Tudomásul kell venni, hogy a filmet a legtöbb esetben a sztár neve adja el! A film jó befektetés, mivel siker esetén igen rövid idő alatt jelentős nyereséget hozhat, de ezzel egyidejűleg roppant kockázatos is, mivel bukás esetén szörnyű veszteségeket termelhet. Ezért a filmes szakembereket és a befektetőket egy közös cél kapcsol össze, a lehető legkisebb kockázat elérése. Ez mind két fél alapvető érdeke. A befektetők biztonságban(?!?) akarják tudni a pénzüket, a filmkészítőnek pedig van pénze a film legyártásához (ezáltal a saját megélhetéséhez is).
A kérdés az, milyen eszközök állnak a rendelkezésre ahhoz, hogy a fent leírt célt elérjék?
- Az első az, hogy nem mennek bele olyan kísérletbe ami komoly kockázattal jár = metódus.
- A második, hogy sztár művészeket (színész, rendező, operatőr stb.) kérnek fel a film elkészítésére.
Mi is az a metódus?
A metódus nem más mint, egyszerű szavakkal élve: bevált sablon, azaz kaptafa. Ezen szabályok és elvek, azaz a metódusok kialakulásának filmtörténeti háttere van.
Amikor több film hasonló sablonra épülve sikeres lett, akkor ez a sablon szép lassan metódussá vált, azaz előírt és követendő minta lett. A befektetők és a producerek ezért el várják, hogy a forgatókönyvek ezen szabályoknak maradéktalanul megfeleljenek. Ami kilóg a sorból az veszélyes és kockázatos, amelyik pedig a bevált sablont követi (ami már bizonyítottan sikeres), ott számszerűen kisebb lehet a kockázat. Mivel a befektetők üzletemberek, itt is igyekeztek a közgazdasági és marketing törvényszerűségeket a művészetbe átültetni.

ACT1 a bevezetés.

A teljes forgatókönyv első negyede, kb. 30 oldalt tesz ki. Ebben ismerjük meg a főszereplőt és környezetét. A film szempontjából az első tíz perc (első tíz oldal) a legmeghatározóbb jelentőségű. A néző már sokszor ekkor eldönti, hogy megnézi-e a filmet vagy sem. Így ennek a megírására különös figyelmet szenteljünk. A film nézőjének vagy a forgatókönyv olvasójának már az első tízpercben el kell tudnia dönteni mit is lát: romantikus történetet, horrort, filmvígjátékot westernt stb.

Az ACT1 felépítése a következő:
A főhős és környezete bemutatása ( a normál állapota)
Inciting incident: befolyásoló esemény
Plot point 1: fordulat a történetben

A főhős és környezete bemutatása: a főhőst a történet elején abban a környezetben ábrázoljuk, ami az ő normális hétköznapi életének a helyszíne. Itt megismerjük a karaktert, fő jellemvonásait, élete helyszínét stb. Az Armageddon című filmben ez nem más mint az olajfúrótorony. Látjuk a főhős és csapata nehéz életét. A főhősről megtudjuk, hogy a világ egyik legjobb fúrómestere. Számára a munka a legfontosabb, még a kislánya is a fúrótornyon nevelkedett fel, szinte családjának tekinti az ott dolgozókat. Akció filmek esetén gyakran előfordul, hogy a főhőst egy másik akció végén ismerjük meg.

Inciting incident, a befolyásoló esemény: A befolyásoló esemény az, ami mozgásba hozza a történetet. Lényegében a történet kiindulópontja (azaz valami történik). Példánk az Armageddon című film. Ebben az ösztönző esemény az a pont, amikor a NASA szakemberei észreveszik az űrben a föld felé száguldó meteoritot.

Plot point1.
A Plot point egy olyan esemény, amely jelentős fordulatot hoz a történetben, a szereplő életében.
Ez az Armageddon című filmben az a jelenet, amikor közlik a főszereplővel, hogy neki és az olajfúró csapatának kell a meteoritot felrobbantania, egyébként elpusztul a világ.
Itt egy jelentős fordulat következik be a főszereplő életében, az eddigi olajfúrómester a világ megmentőjévé lép elő.


ACT2

ACT2a
ACT2b
Konfrontáció

Az Act2a - Act2b -ben játszódik a történet lényege. Ez a forgatókönyvben általában 60 oldalt tesz ki, ami a filmen kb. hatvan percnek felel meg. Ebben csúcsosodik ki a konfliktus vagy a probléma, ebben a részben igyekszik a főhős felvenni a harcot. Ez a szakasz az alábbi lényeges elemeket tartalmazza:
fokozódó feszültség, akadályok
Midpoint
küzdelem
Plot Point 2

Akadályok: a főhős a probléma vagy a konfliktus megoldásában akadályokba ütközik. Ezek az akadályok lehetnek emberi természetűek, okozhatják gépek, állatok, a természet stb. Ez az Armageddon című filmben az a rész, amikor kiképzik őket a meteoriton való feladat végrehajtására. Jelen példánkban a csapat tagjai alkalmatlannak tűnnek a feladat végrehajtására, a NASA által épített gép pedig felmondja a szolgálatot.

Fokozódó feszültség. Hogy a történet ne váljon feszessé, ügyelni kell arra, hogy jó és rossz események sorra kövesse egymást. Adjunk időt a nézőnek az izgalmak után egy kis megnyugvásra. Szinte lehetetlen egy ember figyelmét (idegrendszerét) folyamatos feszültség alatt tartani, mert elfárad. Ezért a történetbe megnyugtató jeleneket is kell iktatni! Példa filmünkben ez, a főhős lányának és az egyik olajfúró munkásnak a romantikus kapcsolata.

Midpoint: a történet egy fő eseménye, ami rendszerint a forgatókönyv 60. oldalán azaz a film hatvanadik percében következik be. A midpoint bekövetkeztekor a történet egy újabb jelentős fordulatot vesz. Ez az Armagaddon című filmeben a leszállás a meteorit felszínére, és a másik hajó elvesztése.

Küzdelem: Az Armageddon filmben a fúrás a meteoritba

plot point 2: itt a történet egy újabb drámai fordulatot vesz. A hős igen szorult helyzetbe kerül, fontos döntéseket kell meghoznia stb. Az Armageddon című filmben ez a rész az, amikor a fúrószár eltörik, és földről élesítik az atombombát.

ACT3

A resolution. a végkifejlet

A forgató könyv harmadik egysége. Itt ér el a történet a csúcspontjára, majd ezt követi a megnyugtató lezárás. Hogy mit értünk megnyugtató lezárás alatt, az elég tág fogalom. Lényegében a történet lezárását értjük alatta. Egy lezárás lehet feltételes is, azaz nyitva hagyhat kérdéseket, és a néző képzeletére bízza annak megválaszolását.
Az ACT3 a következő elemekből épül fel.

Végső küzdelem
a történet csúcspontja (climax)
a befejezés ( End)


A climax a történet csúcspontja, ekkor ér a feszültség a legnagyobb fokára. Ez általában a forgatókönyv 109-114. oldala. A főhős ekkor néz szembe a legnagyobb akadállyal, vagy veszi fel a harcot a legnagyobb ellenféllel. Ez a rész ad választ a történet legkritikusabb kérdéséire.
Ebben a részében még egy újabb csavart beiktathattunk, ami még meglepővé, még érdekesebbé teheti történetünket, vagy akár egész más megvilágításba helyezi az egész sztorit. Ezáltal meglepetés éri a nézőt is. Kiváló példa erre a Hatodik érzék című film, amelynek az utolsó perceiben szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a főszereplő a film egésze alatt már halott volt. Fontos tudni, hogy egy film befejezése egyben a történet lezárása is, tehát ezáltal időben és térben visszafordíthatatlan. Sajnos a filmiparban nem egyszer előfordult, hogy amikor egy film nagyon sikeres lett, az alkotók úgy döntöttek,még egy részt legyártanak belőle. Ebben az esetben rendkívül kínos helyzetbe kerülnek, ha már az első filmben olyan esemény történt, ami a logikus gondolkodás alapján már visszafordíthatatlan. Ilyen például a főhős halála. Nagyon sok esetben ilyenkor elég esetlen módon folytatják a következő részt...

Az outline


Az outline jelentése magyarul: körvonal.
Sok forgatókönyvírást oktató szakember azt mondja, a regénnyel ellentétben a forgatókönyvet nem írjuk, hanem szerkesszük.
A forgatókönyvírók szinte mindegyike készít outline-t. Az outline nem más mint a történet eseményei időrendi sorrendben a dialógusok, kameraállások, képkivágások stb. nélkül. Az outline a történet váza, ami alapján a forgatókönyvíró a kész szkriptet elkészíti. Az outline-ban tömör mondatokban írjuk le az adott eseményeket, történéseket. Hasznos dolog outline-t írni, mivel így a hibákat, a történet gyengeségeit hamarabb észrevesszük. Vannak szoftverek, melyek segítenek az outline megszerkesztésében, de ha csak egy normál papírra vettjük a gondolatainkat, az is elegendő. Outline nélkül forgatókönyvet írni elég merész vállalkozás. Az outline segít abban, hogy észrevegyük, a történet szempontjából melyik jelenet fontos, mennyi időt szánunk majd rá, és melyik az amelyik elég rövidebben, vagy talán nincs is szükség rá. Sok outline szoftver lényege, hogy az eseményeket papírcetlikre, vagy blokkokra írhatjuk, és azokat egy idővonalon ide-oda rakosgathatjuk, így lényegében megszerkesztjük a történetet.


A forgatókönyv szerkezeti elemei a következők


SCENE HEADING vagy SLUGLINE
ACTION
CHARACTER NAME
DIALOGUE (DUAL DIALOGUE)
PARENTHETICAL
EXTENSION
TRANSITION
SHOT

Jelentéseik

SCENE HEADINGS vagy SLUGLINE:
A jelent címe, mely tartalmazza a felvétel módját (külső, belső, külsőből belsőbe, belsőből külsőbe) a helyszínt, és a napszakot.
Példa magyarul. KÜLSŐ. UTCA - NAPPAL
BELSŐ. MAMA LAKÁSA - ESTE
példa angolul: EXT. STREET - DAY
INT. MOM'S HOME - EVENING
I/E. belsőből külsőbe
E/I. külsőből belsőbe
A felvétel módja azt jelenti, hogy az adott jelenetet szabadban (külső) vagy zárt térben (belső) forgatják. A külsőből belsőbe vagy belsőből külsőbe azt jelenti, hogy a jeleneten belül a kamera az egyik térből a másikba mozog.

ACTION:
Jelentése:akció. Ide írjuk az eseményt, a történést, amit a képen látni fogunk.
Példa: Az autó megáll a ház előtt. Egy férfi száll ki belőle. A zsebébe nyúl, előhúz egy doboz cigarettát és rágyújt.stb.
Fontos tudni, hogy az akciót mindig jelen időben írjuk, és abban a sorrendben, ahogy azt a filmen látni fogjuk. Ha visszaemlékezést írunk (flashback) akkor is ezt használjuk, tehát akkor sem írunk múlt időben. Példa:
A férfi a tengerparton áll. Tekintette a távolba mered.
FLASHBACK.GYERMEKKOR
KÜLSŐ. CSALÁDIHÁZ KERTJE - NAPPAL
A kép kissé elmosott, fakó színű. Egy kisfiú szalad a kertben, rövid kis kertésznadrágban, a kezében játékpisztoly, fején cowboykalap. Egy hosszú hajú karcsú nő, az anya, ruhákat tereget egy kötélre. A nyári szél lengeti a hófehér szöveteket. A kisfiúra néz, és elmosolyogja magát.

CHARACTER NAME
A karakter, azaz a szereplő neve.

DIALOGUE
Jelentése dialógus, azaz beszéd, párbeszéd.

DUAL DIALOGUE
jelentése kettős dialógus, két személy egyszerre beszél ( például veszekedésnél, ritkán alkalmazzák)

PARENTHETICAL.
Jelentése, zárójeles, vagy közbevetett. Lényegében utalás arra, hogy a szereplő a dialógust milyen előadásmóddal játssza el. pld. dühösen, ijedten, sikítva, sírva, morogva, vidáman stb.
Igyekezzünk szerényen bánni vele, csak indokolt esetben használjuk.

EXTENSION.
Jelentése: kiterjesztés
A karakter neve utáni jelölés, mely meghatározza a dialógus jeleneten belüli megjelenési módját.
példa BÉLA (V.O)
BÉLA (O.S)
A V.O és az O.S jelentését lásd a Jelölések a scriptben menüpont alatt!

TRANSITION
Jelentése: átmenet. Képi magyarázat, mely utalást tesz a képátmenetre egyik jelenetből a másikba. Általában nem írjuk ki, csak a film elején, illetve a film végén. Jelöljük akkor, ha az átmenetnek a történet szempontjából jelentősége van. például: a szereplő álomba merül, tehát a kép hullámozva vagy csavarodva megy át a a következő vágásra. A történet szereplője vissza emlékezik, és a színes kép átmosódik fekete fehérbe azaz elszíntelenedik stb. Leggyakrabban az alábbiakat használjuk:
CUT TO: vágás a következő jelenethez
DISSOLVE TO: átmenet a következő jelenethez
FADE IN ( általában a film legelején=kivilágosodik)
FADE OUT ( csak a forgatókönyv, azaz a film legvégén= elsötétedik)

SHOT
Jelentése: képkivágás. Bár forgatókönyvben írók ritkábban jelölik, használata megengedett. A képkivágások és a kamera elhelyezkedések meghatározása a filmrendező és az operatőr feladata, mégis előfordul, hogy a forgatókönyvíró is tesz utalást rá. Ez akkor indokolt, ha a szerző úgy ítéli, a történet szempontjából fontos lehet egy adott képkivágás. Ilyenkor jelöli, hogy a kamera az adott jelenetet vagy vágást "hogy lássa". Például: panoráma, alsó nézet(béka perspektíva), felső nézet ( madártávlat) stb.
A P.O.V azaz a Point Of View-t is sokan ide sorolják. Jelentése: a karakter szemével.
Ilyenkor az eseményeket, vagy a jelenetet, vágást, valamelyik szereplő szemével látjuk, azaz azt, amit őt tényleg lát.



A forgatókönyv formázása


A hagyományos (amerikai!) forgatókönyvet 8 1/2" x 11" méretű fehér papírra írják (ez a szabványos US Letter méret, ami a metrikus rendszerben megfelel a 215,9 mm x 279,4 mm-es méretnek, de vigyázzunk, ez nem azonos az A4-essel!). Természetesen Európában és Magyarországon elfogadott az A4-es méret, ugyanis itt ez a szabványos papírméret (pályázatok esetén általában kiírjak a formai követelményeket). Az oldalszámokat az oldal jobb felső sarkában helyezzük el, de az első oldalra nem írunk oldalszámot. Mivel ma szinte mindenki számítógéppel ír, célszerű beszerezni egy forgatókönyvíró programot. Az egyik legfontosabb érv, mindamellett hogy rengeteg funkcióval segíti munkánkat, hogy a szöveget a szabályok szerint formázza!
Filmsorozatok esetén a címlapon fel kell tüntetni, hogy hányadik résznek/epizódnak a forgatókönyve. Ennek a szabálya: első szám az évadot jelöli, a második és harmadik szám az epizód (rész) sorszáma. Például: 103 azt jelenti, hogy az első évad harmadik rész, 217 azt jelenti második évad 17. rész.
Nagyon sok producer, vagy filmgyártó vállalkozás nem veszi át még megtekintésre sem azokat a forgatókönyveket, amelyek nem felelnek meg a kötelező formai előírásoknak ( ez az USA-ban pedig egyenesen kötelező).
Ajánlott tehát, hogy beszerezünk egy ilyen szoftvert. Vannak profi fizetős programok, ilyen pld. a
Final Draft, a Movie Magic Screenwriter, Fade In, Celtix, WriterDuett.

Természetesen léteznek ingyenes, azaz freeware szoftverek is, melyek közül én kettőt ajánlok:
A
KIT Scenarist program tud magyarul és van benne magyar helyesírás ellenőrző is. Még nem teljesen kiforrott szoftver, de nagyon sokan dicsérik. A másik a Page2Stage nevű szoftver. Régi, windowsos progi, megbízható és szintén sok funkcióval bír. A menüje tud magyarul, viszont nincs magyar helyesírás ellenőrzője.

A szoftverek angol nyelvűek
Igen, az elérhető forgatókönyvíró szoftverek angol nyelvűek. Ha mégis szükséges, hogy magyar nyelven készüljön el a forgatókönyv, akkor is használhatjuk ezeket a szoftvereket. A lényeg, hogy a ki exportált (például odt, doc vagy rtf fájlba) szövegkönyvet beolvassuk a kedvenc szövegszerkesztőnkbe és az angol kulcsszavakat lecseréltetjük vele azok magyar megfelelőire. Például az INT. -> BELSŐ., EXT. -> KÜLSŐ. stb.

Mit használok én :)
Én, miután kitaláltam a történetet, elkészítem az outlinet. Nálam ez teszi ki az alkotás leghosszabb időtartamát. Az outlinet rendkívül részletesen, jelenetről-jelenetre kidolgozom. Addig nem állok neki a forgatókönyv megírásának, amíg az outline nincs teljesen kész, nincs minden apró lyuk befoltozva.
Most apró cetlikre tollal írom az outlinet. Régebben az
Outline 4d szoftvert használtam erre, ami kiváló eszköz, bár idő, mire az ember megtanulja kezelni. Kiváló szoftver erre a célra a Scrivener program is, illetve még nem olyan népszerű, de nagyon kecsegtető szolgáltatásokkal bíró szoftver, a DramaQueen aminek van ingyenes verziója is. Érdemes rájuk egy pillantást vetni.
Ha együttműködésről van szó (azaz egy másik íróval együtt dolgozunk), akkor a forgatókönyvet Fountain nyelvre konvertálom át, mivel ez a formátum sok professzionális szoftver esetében átjárást biztosít (erre én a
Visual Studio Code nevű szoftvert használom, Fountain pluginnal). De a Fountain jelölőnyelv használatával bármelyik szövegszerkesztőben lehet forgatókönyvet írni. A forgatókönyv szoftvert arra használom, hogy ha kész vagyok, lecsekkoljam a formázást.(meg természetesen ebből készítek PDF-et vagy fdx. fájlt, ha így kérik az anyagot) A Fountain nem egy szoftver, hanem egy formázási előírás.


Az alábbiakban felsorolok néhány betartandó szabályt:
- Amikor egy karakter először jelenik meg a filmben, azaz a forgatókönyvben, a cselekmény (akció) leírásánál nagy betűkkel írjuk le a nevét. Ezzel jelezzük a többi filmkészítő szakembernek, hogy ez az első olyan jelenet, ahol a karakter először feltűnik. A további jelenetekben már nem kell nagybetűvel írni a nevét (természetesen a dialógusoknál mindig nagybetűvel írjuk a neveket).
példa:
BELSŐ. KONYHA - REGGEL
Éva a konyhában főz. ERVIN belép az ajtón és meglepetten néz körül.
(most tudjuk, hogy az Ervint játszó színész most elöször jelenik meg a filmben)
- A forgatókönyvet kizárólag Courier 12 pontos betűvel írjuk (más font használata nem megengedett)
- Az oldal nem fejeződhet be Scene Heading-gal ( így az akció a következő oldalon kezdődne)
- oldal nem fejeződhet be karakter névvel sem ( a dialógus kerülne a következő oldalra)
- az oldal nem fejeződhet be parenthetical-al sem
- oldal nem kezdődhet transition-nal azaz átmenettel (kivétel a film elején a Fade in, de az meg kötelező)



Jelölések, rövidítések a forgatókönyvben:

ACTION: akció, a jelenet eseménye.

b.g : jelentése a háttérben. A szereplő valamit csinál a képen, de valami jelentős történik a háttérben akkor használjuk ezt a jelölést. de egyszerűbb, ha inkább az akció részben leírjuk.

CHARACTER: karakter, szereplő.

CONT'D vagy MORE: continued: jelentése: folytatva. Akkor használják, ha a dialógus folyamatos, de a forgatókönyvíró valami miatt megszakítja a dialógus írását. pld. mert valamilyen esemény következik be a beszéd alatt ( akció), majd ugyan azzal a szereplővel folytatja a dialógust tovább.

CUT TO.: vágás egy újabb jelenetre.

DIALOG: dialógus

E/I.: jelentése: a külsőből a belsőbe. azaz a felvétel folyamán a kamera a külső térből a belső zárt térbe mozog egy jeleneten belül.

EXT.: jelentése külső, azaz a jelenet a szabadban játszódik.

FADE IN: kivilágosodik, a film legelején használjuk

FADE OUT: elsötétedik, a film legvégére írjuk

FLASHBACK: vissza emlékezés, képsor a múltból, visszapillantás.

FREEZ FRAME: jelentése befagyott kép, azaz a kép egy rövid időre megmerevedik.

I/E.: jelentése, belsőből-külsőbe, azaz a felvétel folyamán a kamera a belső zárt térből a külső térbe, azaz a szabadba mozog egy felvételen belül.

INT.: jelentése belső, azaz a jelenet belső térben játszódik.

INTERCUT: abban az esetben használjuk, ha a képmezőt ketté vágjuk, és két eseményt, jelenetet, vagy dialógust egyidejűleg látunk ( például telefonbeszélgetésnél mindkét személyt látjuk bár földrajzilag máshol helyezkednek el). Forgatókönyvben így írjuk: INTERCUT.UTCAIFÜLKE/NYOMOZÓ LAKÁSA - NAPPAL

MONTAGE: montázs.

M.O.S mit out sound: jelentése hang nélkül, teljes csönd, csak kép.

O.S.: jelentése off sreen, vagy off stage, karaktert jelölünk ezzel dialógusnál. Ebben az esetben a beszélő fizikailag jelen van a jelenetben, de a kamera elfordul róla és más karaktert, vagy eseményt mutat, miközben ő folytatja a dialógust.
pld. a tanár el kezd magyarázni a táblánál, a kamera tovább fordul, és látjuk ahogy a gyerekek mocorogni kezdenek a tanteremben, miközben folyamatosan halljuk, ahogy a tanár beszél.

PAUSE vagy BEAT :dialógusnál használjuk, pillanatnyi szünet a dialógusban.

PARENTHETICAL: dialógusban megjegyzés a szöveg eljátszására pld. idegesen, kiabálva, halkan, nevetve stb.

P.O.V point of view: a karakter, szereplő szemszögéből, szemével.

SCENE HEADING. (SLUGLINES)jelentése: a jelenet címe, de lényegében leírás a jelenet típusáról, helyszínéről és idejéről.

SFX hang effekt, például visszhang.

SPFX speciális effekt a filmben, például robbanás.

TRANSITION: képi átmenet egyik jelenetből a másikba, rengetegféle létezik (elsötétedés, kivilágosodás, átúszás, elmosódás, elszíntelenedés, stb.).

TITLE a film, vagy forgatókönyv címe.

V.O.: jelentése voice over. Karaktert jelölünk ezzel dialógusnál. Annyit jelent:hang kívülről Lényege, hogy a karakter hangját halljuk, de ő magát nem látjuk a képen, pld. meséli a történetet,(narrátor) vagy a telefonbeszélgetésnél az a személy, akinek a hangját halljuk, de őt nem látjuk.


A treatment vagy szinopszis


Treatment vagy szinopszis, szintén nem egyértelmű a különbség e két szó között.

A treatment vagy a szinopszis a teljes film rövidített, novella szerű leírása. Elsősorban a leendő film bemutatására szolgál. Egyes producerek vagy gyártók, illetve pályázatok esten kérnek ilyet, hogy egyáltalán lássák, miről is szól a történet. Vannak akik rendkívül sok időt szentelnek a treatment megírására.

A treatment írására az alábbi szabályok alakultak ki:

fél oldal, az első jelenetek összefoglalásával
fél oldal az ACT 1 főbb jeleneteivel
fél oldal az első plot point-tal és az ACT1 végével
fél oldal az ACT2 legfontosabb történései jeleneteivel
fél oldal a második plot point-tal és az ACT2 lezárása
fél oldal az ACT3 föbb jeleneteivel és a lezárás


Néhány jó tanács tőlem:


● Én a Fountain leírónyelvet használom forgatókönyvírásra. Az egy sima txt fájl. Minden alkalomkor, amikor nekilátok írni, azaz megnyitom a fájlt, az az első, hogy elmentem a dokumentumot egy új kiegészített névvel, és utána ezen dolgozom tovább. Például: filmem001, filmem002 stb. Hogy meg véletlenül se vesszen el az addig megírt anyag. Bőven van hely a számítógépen több ezer verziónak.

● Ha szoftvert használsz és van benne automatikus mentés, nagyon óvatos legyél. Van olyan, amelyik mindegyik automatikus mentést más fájlba ment el, de van olyan is, amelyik a régit írja felül. Ha valami elkerüli a figyelmed, vagy lefagy a szoftver, azaz véletlenül kitörlődik a teljes szöveg, de Te nem veszed észre, amikor program automatikusan újra ment, felülírhatja a semmivel az addigi teljes munkádat. (ilyen panaszokkal dugig van a net)

● Ugyan ez a probléma (ahogy feljebb leírtam)ha olyan szoftvert használsz, ami egy felhőbe, azaz szerverre menti a fájlt. Mindig legyen biztonsági másolatod belőle. Van hogy napokig nem tudsz csatlakozni a szerverhez, de közben folytatod az írást. Amikor a program észleli hogy van net, és tud csatlakozni a szerverhez, rákérdez, hogy frissítse a fájlt. Ilyenkor sajnos gyakran előfordul, hogy felfrissíti a dokumentumodat a régi, még a szerverre mentett változattal. (ez a hiba azoknál a rendszereknél szokott előfordulni, amelyek úgy van kialakítva, hogy egyszerre többen is dolgozhatnak egy dokumentumon)

● Írj inkább tévére, mint mozira, legalábbis ha külföldre pályázol. Egy tévé szkript előbb talál gazdára és csúszik át az akadályokon, mint egy mozifilm. Ott nagyon elszállt követelmények vannak.

● Tudom, szívesen írnál külföldre, de ez egy nagyon nehéz mezsgye. A fordított forgatókönyveket nem veszik át a professzionális cégek, és itt főleg az angol anyanyelvű országokra gondolok. Nem állítom azt, hogy valami hihetetlen nagy csoda folytán ez nem történhet meg, de a tapasztalat egyértelműen mást mutat. Én minden lelkes szerzőnek azt javaslom, hogy ne az "amerikai álom" legyen a cél. Ha Magyarországon nem sikerül révbe jutni, Európában rengeteg filmgyártó vállalkozása működik, lehet őnáluk is kopogtatni (és ők elnézőbbek az angol nyelvű fordítással szemben).

● Először le kell védeni a mű szerzői jogát. Azt írja a jog, hogy ez a mű megszületésének pillanatától létezik, de ez nem egy proof vagy igazolás. Meg kell oldani, hogy legyen a kezedben valamilyen dokumentum, ami igazolja azt, hogy ez a forgatókönyv már ekkor vagy akkor készen volt, és a Te alkotásod.

● Mindenhová szinopszist kell küldeni első körben, soha nem a kész forgatókönyvet. Ha tetszik nekik a szinopszis, akkor úgyis bekérik a forgatókönyvet.

● A másik, amit javasolni szoktam, hogy az író keressen egy független filmes csapatot, akikkel elkezdhet együtt dolgozni. Neves fesztiválokra kijutni, hogy megismerjék az embert és a munkáját. A rövid filmek mindig jó indulás.

● A forgatókönyvírás még véletlenül sem egy stabil állás. Nem olyan, mint például egy operatőr vagy boom operátor, akit egyik produkcióból a másikba hívnak. A forgatókönyvíró vagy el tudja adni az alkotását, vagy nem. Lehet egyet elad, aztán évekig semmit. Ha szerencsés, kap egy posztot egy sorozatnál, ezzel talán el van pár évig, aztán megint semmi. Ezt fontos észben tartani.

● Ha nem sikerül sehogy sem eladni a forgatókönyvedet, írd át regénynek!


A honlap anyagát úgy írtam meg, ahogy a megítélésem szerint a legjobban segíti a kezdő író munkáját. Időmhöz mérten igyekszem bővíteni, javítani, fejleszteni, hogy elérje célját.

A Pannonscript forgatókönyvírásáról szóló kis összefoglalójának első változata 1999-ben jelent meg, az internet archive 2006-ban rögzítette először.

Sok sikert!

Arva A. Robert
Író, forgatókönyvíró, Story editor



Copyright © Arva A. Robert

PannonScript Facebook csoport: